Az első újkori olimpia rendezési jogát Athén kapta meg. A görög kormány azonban nem örült a lehetőségnek, de ezzel nem volt egyedül. Kemény Ferenc, a NOB alapító tagja puhatózó lépéseket tett annak érdekében, hogy az olimpiát Magyarország rendezhesse, ám itt is elutasító választ kapott. Az olimpiát a görög kormány bukása és egy görög kereskedő, Georgiosz Averoff mentette meg: Averoff egymilliárd drachmát(! ) ajánlott fel a sportlétesítmények felépítésre. Az olimpiai játékokat a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 5-én I. György görög király nyitotta meg; a helyszínen közel 60 ezren tekintették meg a sporttörténeti pillanatot. Akinek a király az olimpián elsőként gratulálhatott, James B. Connolly amerikai egyetemista volt a Harvardról. Ő az újkori olimpiák első bajnoka, aki a hármasugrást 13, 71 méteres eredménnyel nyerte. A kis létszámú, nyolcfős magyar olimpiai csapat még nem említett érmei is az atlétikai versenyeken születtek, Dáni Nándor 800 méteren második, Kellner Gyula maratoni futásban harmadik lett.
Megnyitó ünnepség Olympiában Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok több sportot magában foglaló nemzetközi sportesemény, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393 -ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében. 1894 -ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A görögöknek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest, a millennium alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Jeórjosz Avérofnak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat. A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt.
Ezek lényegesen rövidebbek a felnőtt-olimpiáknál és a résztvevők létszáma is korlátozott. Becslések szerint a nyári ifjúsági olimpiákra 30, a téliekre 15-20 millió dollárt költenek, a büdzsét a NOB állja. Az első rendező város Szingapúr volt 2010-ben, a 2012-es téli helyszínnek pedig az ausztriai Innsbruckot választották. Kritikai szellem A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot számos kritika éri, a többi között a nyugati városok favorizálásáért. Döntően európai vagy észak-amerikai települések kapják ugyanis a rendezés jogát: a 1988-as szöuli játékokkal együtt mindössze négy ázsiai vagy óceániai helyszín nyert lehetőséget, dél-amerikai és afrikai egyáltalán nem. Igaz, 2016-ban Rio de Janeiro lesz a helyszín. Az 1998-as év a NOB tagjainak megvesztegetésétől volt hangos. A botrány azért tört ki, mert kiderült, több magas rangú döntéshozót fizettek le annak érdekében, hogy Salt Lake City kapja a 2002-es rendezés jogát. Végül a szervezet négy tagja lemondott, hatot pedig lemondattak. Ezek után számos reformot vezettek be a NOB működésében, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg.
Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt, 241 férfi indult 9 sportág 43 versenyszámában. Az első olimpiai bajnoki címet az amerikai James B. Connolly – aki később Pulitzer-díjas íróként lett ismert – szerezte meg, a nyitó napon megnyerte a hármasugrást. A magyar csapat 7 sportolóval képviseltette magát, és nem is akárhogyan! Hajós Alfréd két aranyérmet is nyert úszásban: 100 m gyorson és 1200 m gyorsan sem talált legyőzőre. Dáni Nándor ezüstérmes lett 800 méteres futásban, Szokolyi Alajos pedig bronzérmes lett 100 méteren. Kellner Gyula a maratonin állhatott fel a dobogó harmadik fokára, míg Tapavicza Momcsilló tenisz egyesben lett bronzérmes. Pontszerzőink is voltak Athénban: Szokolyi Alajos mindössze egy kísérletből negyedik lett hármasugrásban, Tapavicza Momcsilló – aki kétkaros súlyemelésben 6. helyen zárt – pedig birkózásban lett 4. A magyar küldöttség 2 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzéremmel zárt, ezzel a 6. helyen végzett az éremtáblázaton, az élen az Egyesült Államok 11 arannyal, eggyel megelőzve a házigazda Görögországot.
Olimpiai sportágak [ szerkesztés] A játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot: Versenyszámok az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Sportág, szakág Egyéni Csapat férfi női vegyes összesen atlétika 12 0 birkózás 1 kerékpározás 6 sportlövészet 5 súlyemelés [2] 2 tenisz torna 8 úszás 4 vívás 3 Összesen 40 43 Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de az időjárás miatt elmaradtak a versenyek. Menetrend [ szerkesztés] ● Megnyitó ünnepség Versenynap Döntő(k) Záró ünnepség április 7 9 10 11 13 14 15 Ünnepségek Atlétika 16 Birkózás Kerékpározás Sportlövészet Súlyemelés Tenisz Torna Úszás Vívás Összes aznapi döntő Összesítés 24 32 45 47 48 április. A magyar csapat szereplése [ szerkesztés] Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok és első az úszás sportágban is Éremtáblázat [ szerkesztés] (A táblázatban Magyarország és a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve. ) Az 1896. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje Ország Arany Ezüst Bronz 1.
1896. április 6. és 15. között került megrendezésre az első újkori olimpia, melynek Athén adott otthont. Előzmények Az utolsó ókori olimpia 393-ban került megrendezésre, ám ezt követően I. Theodosius római császár betiltotta a tornát, mondván, hogy a kereszténység terjesztésében gátat szabnak az ehhez hasonló pogány rendezvények, így be kell őket szüntetni. Bár 1500 év telt el, mire újra olimpiát rendeztek, egy nemzetközi torna megrendezésére már jóval korábban jelentkezett az igény. Olimpia címen rendeztek lovagi tornát 1516-ban Badenben, 1604-ben, Angliában pedig az English Olympic Game s című sporteseményt indították el. Ez utóbbi száz évig működött és mindig óriási érdeklődés fogadta. Később 1766-ban Richard Chandler oxfordi régész a görögországi Olympiában megtalálta Zeusz templomát. Ekkor kezdték el felkutatni az ókori olimpiát és megismerni a régi torna menetét. A kutatásokat a német Ernst Curtius vezette. Az első újkori torna előzménye a Pierre de Coubertin francia pedagógus és történész által összehívott kongresszus volt, melyet az Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége szervezett 1894-ben.
A futók Maratonból indultak és az Olimpiai stadionba érkeztek meg. Luísz győzelme szint várható volt, ő ugyanis jól ismerte a terepet, mivel a környéken dolgozott, mint levélhordó. A verseny kezdeti szakaszán hagyta magát megelőzni és egészen addig nem is gyorsított tempóján, míg ellenfelei ki nem fáradtak. Mikor célba ért óriási ováció fogadta. Mivel nős volt, Averoff lányát már nem vehette el, de így is rengeteg juttatásban részesült. Honfitársa, Balokas azonban lebukott. A harmadikként célba érkező görög sportolóról kiderült, az út egy részét kocsin tette meg, így örök eltiltásban részesült. Míg Luíszt pénzzel, ékszerekkel és juh-, valamint tehénnyájakkal halmozták el, addig Balokasról még sportmezét is letépték. A görögöknek a maratoni futás volt az első győzelmük. Még olyan jellegzetesen görög sportágakban sem sikerült győzniük, mint a diszkoszvetés, be kellett érniük a második és a harmadik hellyel. Ráadásul megalázó módon az első helyezett egy olyan sportoló lett, aki néhány nappal a verseny előtt látott életében először diszkoszt.
Első aranyérmünkre tehát még egy kicsit, négy napot várnunk kellett, de 1896. április 11-én a 18 éves Hajós Alfréd nem is egy, hanem két aranyérmet nyert! Ahogy az Akropolisz című lap elnevezte, a "magyar delfin" a 100, majd nem sokkal később az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Zea-öbölben rendezett versenyen, közel 40 ezer néző előtt. A magyar táborban csak az okozott bosszúságot, hogy az eredményhirdetésnél a zenekar először az osztrák himnuszt kezdte játszani... "A legnagyobb küzdelmet nem az ellenfeleimmel, hanem a tengeren feltornyosuló négyméteres hullámokkal és a rettentően hideg, 10-12 Celsius-fokos vízzel kellett megvívnom" - emlékezett vissza később Hajós, aki György görög király "Hol tanult meg ilyen jól úszni? " kérdésére nagy zavarában a következő, amúgy kétségbevonhatatlan választ adta: "A vízben, Felség! " Az olimpiai éremtáblázaton az Egyesült Államok végzet az élen 11 aranyéremmel, megelőzve a 10 aranyérmet gyűjtött Görögországot (összesen 50 érmet nyertek a hazai versenyzők) és a 7 elsőséget szerző Németországot.