Vajda János Húsz Év Múlva Elemzés - Vajda János: Húsz Év Mulva By Réka Tóth
- Vajda János vers: Húsz év múlva - elemzés, műfaj
- Vajda János: Húsz év múlva (elemzés) | Erinna Irodalmi Tudástár
- Vajda János: Húsz év múlva (elemzés) – Jegyzetek
- Vajda János: Húsz év mulva by Réka Tóth
- Ingyen elvihető kutya békés megye
A költő haláláig szerelmes volt a hideg és kacér nőbe, akit verseiben Ginának nevezett. A beteljesületlenség miatt eszményképpé vált számára ez a nőalak, aki után soha nem szűnt meg vágyakozni: élete végéig írt hozzá verseket. Gina iránti szerelme a beteljesületlen, de sírig tartó, önemésztő szerelem szimbólumává lett. Életének egyetlen igazi nagy szerelme Gina volt: imádat és gyűlölet, hódolat és megvetés végletei között hányódott. Verseiben eleinte szívtelenségét, hiúságát, gúnyos hidegségét vetette szemére a lánynak ( Szerelem átka versciklus), később pedig a féltékenység kínjait, a szenvedést, a kétségbeesést jelenítette meg túlzó képekben ( Gina emléke versciklus). A csalódást soha nem heverte ki, üressé vált számára a világ, amikor Ginát elvesztette. A lány jelképpé vált a számára: a reményektől, örömöktől, boldogságtól megfosztó világ jelképévé, a végérvényes veszteségérzet szimbólumává. Igazi, mély szerelmi kapcsolatot ezután senkivel sem tudott kialakítani. Gina emlékéhez egész életén át ragaszkodott, s ebből az emlékből született meg a Húsz év múlva című vers nagyjából húsz évvel a Gina-élmény után.
Vajda János vers: Húsz év múlva - elemzés, műfaj
Vajda János: Húsz év múlva (elemzés) | Erinna Irodalmi Tudástár
Addigra a szenvedély elcsitul, a költő lehiggad. Az intenzív szenvedés helyébe tűnődő, elégikus panasz lép. (Vajda később is írni fog még Ginához verseket, pl. a Harminc év után címűt, amelyben rájátszik a Húsz év múlva című, korábbi költeményére. ) Vajda szerelmi költészetének két nagy újdonsága van a korábbi magyar szerelmi lírához képest. Nála jelenik meg a magyar irodalomban elsőként az a verstípus, amely szerelmi líra ugyan, de nem a költő jelenlegi érzelmeiről szól, hanem a már elmúlt szerelemről. Ilyen mű a Húsz év múlva is, amelyben a lírai én kb. 20 év távlatából emlékszik vissza hajdani szerelmére. (Ez a verstípus később Juhász Gyulánál jelenik meg az Anna-versekben, egyébként Juhász Gyula szerelme rendkívül hasonló volt Vajda János Gina-élményéhez. ) A hagyományos magyar szerelmi lírában a család volt az eszmény: a költők (pl. Vörösmarty, Petőfi) szerelmükben leendő hitvesüket látták. Ezért verseikben mindig megmaradt valami szemérem, kerülték a testiség és az erotika nyílt ábrázolását.
Vajda János: Húsz év múlva (elemzés) – Jegyzetek
Imádottjuk szende és nyájas hölgyként jelent meg a verseikben, aki iránt vágyuk mindvégig erkölcsös maradt. A 19. század második felében azonban másfajta nőtípusok is megjelentek az irodalomban, pl. a démon, a szabadabb erkölcsű társasági hölgy, a bukott nő, a züllésbe taszított lány (latin szóval: perdita). Ezek a nők nem menyasszonyként vagy feleségként jelentek meg a versekben, hanem szexuális partnerként, szeretőként, ágyasként. A hagyományos szerelmi költészettel ellentétben itt a nő már nem társ, hanem ellenfél: nem harmóniát ad, hanem kínzó szenvedést, gyötrelmet okoz. Ezzel párhuzamosan a versekben megjelenik az erotika, a gyötrő és pusztító testi szenvedély. Ez az újfajta szerelem először Vajda János költészetében jelentkezett a magyar irodalomban. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
Az 1876-ban írt Húsz év múlva az időn és távolságon diadalmaskodó szerelem lírai vallomása. Vajda János 27 évesen ismerkedett meg budai szállásadójának, Kratochwill fodrászmesternek lányával, Zsuzsannával, akit verseiben Georginának nevezett és Ginának becézett (mert túl köznapinak érezte a Zsuzsanna nevet). Ekkor már sebzett lelkű, kiábrándult férfi volt. Alig 20 évesen, 1847-ben Pestre került és megismerte Petőfit, akinek megakadt a szeme egyik versén, és barátságába fogadta. Tagja lett a Pilvax kávéház forradalmi körének is és részt vett a márciusi forradalomban 1848-ban. Az egyik szervezője, vezetője volt a felkelésnek, és a harcokban is részt vett, közlegényből hadnagyi rangig vitte néhány hónap alatt. A szabadságharc bukásával azonban szétfoszlottak a jövőt illető reményei, rövid bujdosás után elfogták, lefokozták és besorozták közlegénynek az osztrák hadseregbe, amellyel Itáliába kellett mennie. Miután hazatért, állást kellett vállalnia, hogy meg tudjon élni, a földmérési hivatalban lett alkalmazott, a gyűlölt osztrák civilizátorok alárendeltje.
Vajda János: Húsz év mulva by Réka Tóth
Ettől a megalázó hivataltól 1854-ben tudott megszabadulni, és ekkor határozta el, hogy az irodalomnak szenteli az életét. Igen ám, de Petőfi, a nagylelkű barát meghalt, és a gyanakvó cenzorok sem könnyítették meg a dolgát. Ráadásul azt látta maga körül, hogy egyre kevesebben őrzik meg a múlthoz, a szabadságharc értékeihez való hűségüket. Nem volt már többé semmi, amiben Vajda hinni tudott volna, vagy amiért lelkesedni lehetett volna. Ebben a csüggedt lelkiállapotban érte a szerelem, amelyben szenvedélyt és elragadtatást keresett, azokat a rendkívüli élményeket, amelyeket azelőtt a szabadságharc nyújtott neki. Forradalmár nem lehetett már, se hős, se nagy költő, ezért ő lett a nagy szerelmes. De mivel koldusszegény író volt, és Kratochwillék is szegények voltak, kosarat kapott: Georgina inkább biztos megélhetést és polgári jómódot akart, nem szenvedélyt. A kispolgárlány szép ruhákat és fogatokat akart, a költői halhatatlanság nem érdekelte, ezért az egyik Eszterházy gróf, egy öreg, csúnya, beteg ember szeretője lett, aki milliós vagyonnal rendelkezett és palotát nyittatott neki Bécsben.
Olyan magasan van, hogy csillagok kelletik magukat mellette, megkörnyékezik, a csúcs azonban havas, rideg fenségében, érintetlenül áll. – írja az irodalmi blog. Vajda János 20 év múlva műfaja A Húsz év múlva című dal zárt kompozíciójú vallomásvers, melynek fő motívuma – a később Vajda epitheton ornansává (Montblanc-ember) vált – Montblanc-kép. E vers középpontjában is a beszélő áll, az ő állapota, változásai, hangulatai, emlékei alkotják az alkotás témáját, a költeménynek tehát alanya és nem tárgya (például a szerelmes alakja, szépsége) az elsődleges. Mint a filozofikus művekben, ebben a költeményben is nagy nyomatékkal jelenik meg a magány, a Montblanc-kép a beszélő hangulatának, érzelmeinek (szív) és magányának is kifejezője. Fontos szerepük van a tagadásoknak s az ehhez kapcsolódó ellentétnek ("többé nem ég; / Nem bántja újabb szenvedély. ", "Azért még föl nem olvadok. " « "De néha csöndes…"). – áll a sulinet anyagában. Hallgassuk meg a verset Helyey László előadásában.
Ingyen elvihető kutya békés megye
- Ha egy 50 es férfi szerelmes
- Befejeződött a békéscsabai Savio Szent Domonkos-iskola épületeinek energetikai korszerűsítése | Szeged Ma
- Vámpírnaplók 6 évad 17 rész
- Vajda János: Húsz év múlva (elemzés) – Jegyzetek
- Vajda János vers: Húsz év múlva - elemzés, műfaj
- Vajda jános húsz év múlva elemzés
- Aranykalászos gazda modulzáró vizsga megoldások
Vajdának tehát a szerelem sem jött össze, semmi nem maradt számára, csak az emlékezés: lírájában soha nem halt el Gina emléke. Érzékeny lelkű volt, és új keserűségek, új megpróbáltatások érték, új harcok vártak rá. Kemény csatát kellett vívnia a kor közvéleményével, mert nem akarta feladni a bukott szabadságharc eszményeit. Először a passzív rezisztenciát bírálta, aztán a kiegyezést, így sikerült a politikai vezetőket is magára haragítania. Ez volt az oka, hogy az irodalomban nem tudott érvényesülni. Eltelt húsz év kemény harcok és nyomorúság közepette, ezalatt a költő életereje is megroppant, Vajda megöregedett. Fiatalkori szerelmét, Ginát azonban nem felejtette el. 1876-ban írt versének a Gina emlékkönyvébe alcímet adta. Fájdalma ekkor már nem volt friss, már kiégett szívvel, hidegen tudott gondolni egykori lángoló szenvedélye tárgyára. Amikor megírta a Húsz év múlva című versét, már csak emlékezni és emlékeztetni akart. Húsz év múlva (Gina emlékkönyvébe) Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély.