Részvétel (Participation) A gyermekek képességeik fejlődésével egyre inkább képesek dönteni és aktívan részt venni egy közösség életében. Az egyezmény biztosítani kívánja számukra az információhoz való, a gondolat-, vallás-, lelkiismeret-, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyesüléshez való jogot. Az egyezmény kötelességet ró azokra az államokra, akik aláírták. Amellett, hogy a tartalmát magukra nézve kötelezőnek fogadják el, az aláíró országoknak – így Magyarországnak is – az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt rendszeresen be kell számolnia az egyezményben foglaltak betartásáról. A Bizottság a kormányok mellett civil szervezeteket és gyerekeket is meghallgat. A Gyermekjogi egyezmény elsősorban az államra nézve fogalmaz meg rendelkezéseket, de mindannyian felelősséggel tartozunk azért, hogy támogassuk és védjük a gyermekek jogait- a család, a civil társadalom, a média, a pedagógusok, de a magánszféra egyaránt. Az egyezmény külön elismeri a szülők és gondviselők elsődleges szerepét, jogait és kötelességeit a gyermekek nevelésében és jogaik megismertetésében, védelmében.
Gyermekjogok A Gyermekjogi Egyezményről Az ENSZ Közgyűlése – mintegy 10 év előkészítő munka után – 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi Egyezmény t ( UN Convention on the Rights of the Child – UN CRC). Ez azóta a Gyermekjogok Világnapja. Az egyezmény összefoglalja azoknak a jogoknak a minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell a gyermekek számára, így a gyermekek életben maradását, fejlődését, védelmét és a társadalomban való részvételét biztosító jogokat. Ezek alapján a gyermekek jogai a következőképpen csoportosíthatók avagy a "3P modellje": Védelem (Protection) A gyermekek biztonságának védelme, többek között a bántalmazás minden formája, az elhanyagolás és a kizsákmányolás elleni védelmet jelenti. Ide tartozik például a menekült gyermekek speciális védelme, a háborús konfliktusokban való részvétel, a szexuális kizsákmányolás valamint a gyermekmunka tilalma. Ellátás, gondozás (Provision) A gyermekek alapvető létszükségleteinek biztosítása, amely az egészséges testi és lelki fejlődésükhöz szükséges, például megfelelő táplálék és egészségügyi ellátás biztosítása, vagy az alapvető oktatáshoz való jog.
A gyermekek jogainak világnapját ünneplik november 20-án világszerte, így Magyarországon is. A gyermekek jogairól szóló egyezményt 1989. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése, Magyarország pedig 1990. március 19-én írta alá az erről szóló megállapodást. A világon ma 196 ország fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt. November 20-án, a gyermekjogok világnapján évről évre a gyerekek veszik át egy napra a világ irányítását, és minden területen hallatják a hangjukat. Az UNICEF Magyarország idén először szervez egész napos ingyenes eseményt Gyermekek Világnapja címmel az Akvárium Klubban. Az eseményen beszélgetések, neves szakértők, játszósarok és közösségi programok sora várja az érdeklődőket. "Olyan fontos témák kerülnek többek között terítékre, mint az anyaság és a munka kapcsolata, a gyermekkori traumák, a pozitív szülőség, a környezetvédelem, a gyermekjogok és az élménypedagógiai módszerek. A látogatók szakértőktől tudhatják meg, miként védekezhetnek a gyerekeket érintő online bántalmazás ellen, hogyan érintheti a válás a gyerekeket, mire való az állatterápia és mi a jó gyerekkönyvek titka.
Az egyezmény végrehajtására kialakított ellenőrzési mechanizmus jól működik – mondta Kőrös András, aki külön kiemelte a civil szervezetek szerepét ebben a munkában. Ezek a nemzetközi és belföldi szervezetek az úgynevezett árnyék- vagy alternatív jelentéseikkel a hivatalos, az ENSZ-nek ötévente benyújtandó hivatalos jelentés társadalmi kontrollját jelentik. René Roudaut, Franciaország nagykövete kiemelte: az egyezmény elfogadása óta az abban részes államok jobban odafigyelnek a gyermekek jogaira, de továbbra is rendkívül nagyok a különbségek az egyes országok között. Kiemelte: most is van, ahol munkára kényszerítik őket, szexuális rabszolgasorba taszítják a gyermekeket, vagy fegyveres konfliktus közepette kell felnőniük. Mindebben – mint mondta – kétmillió gyerek érintett. Hangsúlyozta: vannak azonban az említetteknél kevésbé látható, rejtett szenvedések, mint például a széteső családok által okozott fájdalom. Megjegyezte: tapasztalata szerint gyakori, hogy az ilyen családban nincs megállapodás a gyermek elhelyezéséről, ezért gyermekrablásra, a gyermek jogellenes elvitelére kerül sor.
A gyermekek jogairól szóló egyezmény (angolul: Convention on the Rights of the Child, CRC) egy nemzetközi egyezmény, ami 1990. szeptember 2-án lépett hatályba, majdnem egy évvel azután, hogy 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta. Az egyes gyermek nevelhetőségi feltételeihez való alkalmazkodás a 19-20. század fordulója óta jelen van a pedagógiai gondolkodásban, erkölcsi-szakmai követelésből jogi követeléssé azonban csak 1989. november 20-án vált, amikor is New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése elfogadta a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményt, amelyet azóta az USA és Szomália kivételével minden államban ratifikáltak; a magyar törvényhozás az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény pontosan kifejti, hogy milyen jogokkal rendelkeznek a gyermekek; ezen a területen ez az első kötelező érvényű nemzetközi jogi eszköz. A gyermekek helyzetének ilyen szintű szabályozása az emberi jogok nemzetközi védelmének egyre hangsúlyosabbá válásával került napirendre, és tükrözi annak két legalapvetőbb vonását: tartalmazza az emberi jogok kiterjedt skáláját és kizár mindenfajta diszkriminációt a jogérvényesítésben.
Az ENSZ Közgyűlése 30 éve, 1989. november 20-án fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt, amelyhez Magyarország 1990. március 19-én, az elsők között csatlakozott. Nyitókép:
A programok 10 órától 17 óráig tartanak, hasznos és tartalmas időtöltést kínálva mindenkinek, aki szülő, szülő szeretne lenni, vagy csak érdeklődik a gyermeket érintő témák iránt. " -írják a honlapon. A közélet, a média, az üzleti világ, a kultúra és a sport különböző intézményeiben világszerte "fordított napot" tartanak, ahol a gyerekek egyrészt belekóstolnak a felnőtt szerepekbe, másrészt elmondhatják, mit gondolnak az adott közegről, és megtudhatják, milyenné válik az a világszelet, mire ők felnőnek. Az elmúlt években a Gyerekhang kampány keretében gyerekek szólaltak fel az Országgyűlés épületében, vették birtokba a rendőrség és a Budapesti Közlekedési Központ irányítóközpontját, újság okat szerkesztettek, mentősök től tanultak, beleshettek a színház i kulisszák mögé, sportklub ok és nagykövetség ek látták őket vendégül. Idén is az élet számos területén hallatják majd a hangjukat. A gyermekjogi egyezmény célja, hogy a világ minden országában ugyanazokat a gyerekjogokat tartsák be. IDE kattintva te is elolvashatod, milyen jogok illetik a gyermekeket.
Magyarországnak is, mint minden, a gyermekek jogairól szóló egyezmény részes államának ötévente jelentést kell tennie arról, hogy a megállapodást hogyan hajtja végre. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF a 30 éve elfogadott egyezmény minden vonatkozó gyermekjogát sorra vette, ez tulajdonképpen a gyermekjogi egyezmény monitorozása – ismertette az InfoRádiónak nyilatkozó Lux Ágnes, a szervezet gyermekjogi szakértője. Ezt benyújtották a hivatalos magyar állami jelentés mellett a genfi gyermekjogi bizottságához. A jelentésben számos olyan pozitív jogalkotási lépés is szerepel, amely az elmúlt öt évben született, így például a büntető törvénykönyv szigorítása, a gyermekekkel szembeni erőszakos cselekmények szankcionása – jegyezte meg az UNICEF munkatársa. Több olyan minisztériumi protokoll is volt, amely a gyermekbántalmazás felismerését segítené, ugyanakkor olyan adatokkal is kénytelenek voltak dolgozni, amelyek szerint még mindig túl magas a gyermekvédelmi intézményekben élő gyerekek száma, különösen magas a fogyatékossággal élők esetében, valamint ismeretesek olyan roma gyerekeket érintő diszkriminációs esetek, amelyeket bíróságon is tárgyaltak, és elmarasztaltak iskolákat is bennük.