Melyek a petefészekrák leggyakoribb tünetei és hogyan diagnosztizálják? A petefészekrák tünetei A korai diagnózis javíthatna a túlélésen, de a petefészekrák tünetei – különösen korai stádiumban – olyannyira félreérthetőek és jellegtelenek, hogy a korai diagnózis igen nehéz. 1 A tünetek összetéveszthetők egyéb, veszélytelen betegségek tüneteivel – különösen a gyomor-bélrendszer panaszaival. Továbbá nincs olyan egyszerű, rutinszerűen alkalmazható vizsgálat sem, mely nagy pontossággal és biztonsággal jelezné a petefészekrákot, ezért nincs mód népegészségügyi szűrésre sem. 5 Emiatt a nőbetegek többségénél csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálható a petefészekrák, amikor már nagyra nőtt a daganat, vagy más szervekbe áttéteket képzett (metasztatizált). A petefészekrákos betegek kb. 70%-a már III-as és IV-es stádiumban kerül orvoshoz. 4 Petefészekrákban a daganatos sejtek jelentősen növelik a hasüregi folyadék mennyiségét (a hasüreget bélelő és a hasi szerveket fedő hashártyát élettanilag is "olajozó" folyadékot).
Terhesség hétről hétre Tudtad? Magán egészségbiztosítással előre kalkulált havi díj mellett vehetsz igénybe bizonyos nőgyógyászati, endokrinológiai, urológiai vizsgálatokat és magánorvosi kezeléseket! Bővebben >> A petefészekrák tünetei, különösen korai stádiumban olyannyira jellegtelenek, hogy a korai diagnózis igen nehéz. 1 A tünetek összetéveszthetők egyéb, veszélytelen betegségek tüneteivel, továbbá nincs olyan egyszerű, rutinszerűen alkalmazható vizsgálat sem, mely nagy pontossággal és biztonsággal jelezné a petefészekrákot. Milyen tünetei vannak a petefészekráknak a korai stádiumban és hogyan diagnosztizálható - erről szól bejegyzésünk. A világon évente közel negyedmillió nő betegszik meg petefészekrákban. Ez a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganat, 70 nő közül egynél petefészekrák fog kialakulni élete során. A daganatos halálokok között a hetedik helyet foglalja el, ami kb. 140 000 asszony halálát jelenti évente. A nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálért a petefészekrák felel.
meg lehessen előzni. Tályogképződés gyanújakor a következő képalkotó vizsgálatokat kell elvégezni: Néha már a natív hasi röntgenfelvételen tályogra utaló jelek léthatók, azonban ez a vizsgálómódszer nem elegendő a diagnózishoz. A hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat az esetek nagy többségében elegendő a diagnózis felállításához, ezenkívül segítségével más, esetleg társuló kórképekre is fény derülhet. A tályog elhelyezkedhet valamelyik hasi szervben (máj, lép, vese stb. ), a kismedencében, vagy a hasüregben a bélkacsok között (ultrahangvizsgálattal ilyenkor nehezebben kimutatható, mivel egyes esetekben bélkacsra emlékeztethet). Típusos esetben jól körülírt, esetleg vastag falú, zavaros folyadéktartalmú képletet látunk. Ezután, amennyiben a beteg általános állapota megengedi, CT-vizsgálatra kerül sor, mely jóval specifikusabb vizsgálómódszer, azonkívül kimutathat olyan elváltozásokat is, melyek ultrahangvizsgálattal rejtve maradtak. A CT-vizsgálat éhgyomorra történik kontrasztanyag adással, valamint folyékony kontrasztanyag megivását követően.
A petefészekrák diagnózisának felállításához azonban további vizsgálatok szükségesek: Hasi/hüvelyi UH - a legegyszerűbben elvégezhető képalkotó vizsgálat, amely segítségével felmérhető a kismedencei/hasi szervek állapota és érintettsége. CT vizsgálat - A folyamat előrehaladottságának pontosabb megítélésére szolgáló vizsgálat. Laborvizsgálat - A petefészekrákban megemelkedhet bizonyos fehérjék (tumormarkerek) szintje, ami szintén megerősítheti a betegség gyanúját/diagnózisát. Biopszia - a végleges diagnózist az elváltozásból vett minta mikroszkópos (szövettani) vizsgálata alapján állítják fel. A szövetmintát hasi műtét során veszik, amelyet végezhetnek nagy metszésből (laparotómia) vagy több kis metszésből, úgynevezett laparoszkópiás módszerrel is. Bár a laparoszkópiás módszer kevésbé terheli meg a szervezetet, petefészekrák esetén ritkán végeznek ilyen beavatkozást, mert az nagyban megnöveli a daganat szóródásának az esélyét. IRODALOM 1. Goff BA, Mande L, Muntz HG, Melancon CH, Cancer 2000;89;2068-75 2.
Fontos a fokozatosság, nem szabad sem konzervatívan, sem az ascites szúrásával hirtelen drasztikusan csökkenteni a folyadék mennyiségét. Súlyos, terápiarezisztens esetben (természetesen az alapbetegségtől függően) shunt műtétre vagy akár májátültetésre is sor kerülhet. Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus Hozzászólások (0) Cikkajánló Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Típusos esetben körülírt folyadéktartalmú képletet mutat, aminek fala felveszi a beadott kontrasztanyagot. Egyes esetekben szükség lehet diagnosztikus punkcióra (a tályog tartalmának leszívására), annak elemzése céljából. A kezelés az elváltozás helyétől és méretétől függően lehet radiológiai (a tályog leszívása és drenázsa) vagy műtéti.
Módosítás: 2021. máj. 12. ( 2 Ratings)