�lete v�gs� esztendeiben pedig - mint a dr�mairodalom meg�j�t�ja �s �j utakra ind�t�ja - �szt�nz� p�ldak�pe volt, s maradt mindm�ig a sz�npadi szerz�knek. �rt k�zben reg�nyterjedelm� hossz� elbesz�l�st is, �rt hiteles �s felfedez� jelleg� szociografikus �tirajzot is, de f�leg �s els�sorban m�gis novellista. Az � novell�i jelentik a legfontosabb �tmenetet a XIX. �s a XX. sz�zad eur�pai sz�ppr�z�ja k�z�tt. Tanult Gogolt�l �s Turgenyevt�l, nyilv�n Tolsztojt�l is, mag�ba sz�vta kora impresszionizmus�nak �s szimbolizmus�nak hat�s�t, gazdagodott a francia sz�ppr�za eredm�nyeib�l, m�g a naturalizmusb�l is. Mindezt mag�hoz hason�totta, hogy amit � alkotott, az tov�bb hasson a nyom�ba l�p�knek. A kort�rs j� bar�t Gorkij a szocialista realizmusba tov�bb�totta Csehov az�ta is jelen l�v� hat�s�t. A nyugati polg�ri irodalomban pedig sz�mos �l� t�rekv�s vezet vissza Csehovhoz. Teh�t az irodalom egyik f�szerepl�je - ez az irodalomt�rt�neti helye. Hanem egyszersmind a legvonz�bb, a leggy�ny�rk�dtet�bb, a legsz�vhezsz�l�bb �r�k egyike, akin mit sem av�tanak a m�l� ember�lt�k - vagyis �l� irodalom.
Anton Pavlovics Csehov Taganrog városában, Dél-Oroszországban született 1860. január 29. -én. A drámairodalom meghatározó alakja volt, újrateremtette a novella műfaját. Tanulmányok, karrier Taganrogban maradt gimnáziumi tanulmányai végéig, majd Moszkvába ment családja után, ahol ösztöndíjasként orvosi egyetemen tanult. 1882 őszétől a Szilánkok szentpétervári szatirikus lap állandó szerzője volt. 1884 sikeres orvosi diplomája után praktizált is, majd 1886-tól az Új Idő című lap munkatársa lett. Az elkövetkező két évben mintegy 100 novellát írt, megjelent két novelláskötete, amivel a rangos Puskin-díjat is elnyerte. Az 1880-as évek közepén kezdeti tuberkolózis jelei mutatkoztak rajta. A városi létet feladva 1892 Melihovo faluban birtokot vásárolt és szüleivel letelepedett Moszkvától mintegy 100 kilométerre. Itt írta többek közt a Sirály című újszerű drámáját, a 6-os számú kórtermet valamint az Életem és a Három év című kisregényét, az ismét felvett orvosi praxisa mellett. Orvosi javaslatra súlyosbodó betegsége miatt délebbre kellett költöznie, 1897 őszén nyolc hónapig Nizza vált lakhelyévé, majd innen Jalta lett élete következő meghatározó állomása.
Polg�ri, pontosabban vid�ki kispolg�ri k�rb�l �rkezett a nagybirtokosok, parasztok, gazdag nagypolg�rok �s v�rosi nyomorg�k orosz �ll�viz�be. A kisv�rosi f�szeres fia az orvosi p�ly�t v�lasztotta, noha kora ifj�s�g�t�l kezdve kit�nt �r�i tehets�ge, els�sorban humora. M�gsem volt v�letlen a p�lyav�laszt�s. Csehovot mindv�gig izgatt�k a test �s a l�lek betegs�gei, az orvosi p�lya, orvos �s beteg viszonya. �lete egy r�sz�ben gyakorl� orvos volt, s�t amikor m�r vil�gh�res �r�, egy j�rv�ny alkalm�val �nk�nt jelentkezik vid�ki orvosi szolg�latra. Eg�sz magatart�s�t meghat�roz� r�szv�te ford�tja a szenved� emberek fel�. �s az orvosi p�lya azut�n r�nyomja b�lyeg�t t�m�ira is: novell�inak jelent�keny h�nyada sz�l orvosokr�l �s betegekr�l. De nem ezzel kezd�d�tt. Orvostanhallgat� kor�ban, mell�kkereset ok�b�l tr�f�s apr�s�gokat �r egy vicclapnak. Ezekkel hamarosan felt�nik, �s a k�l�nb�z� �js�gok versengeni kezdenek humoreszkjei�rt. Ekkori �r�i �lneve - nev�nek tr�f�s bec�z� alakja - Antosa Csehonte egyszeriben n�pszer� lesz az olvas�k sz�les k�reiben.