Bekapok egy pirulát, és lám minden probléma meg van oldva. De a valódi OK/probléma meg továbbra is marad!!! Ezért (is) szoknak olyan sokan vissza, akár 15 év elteltével... jún. 20. 01:12 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
"Ha nem hagyod abba a folyamatos rágást, rád nyomom a telefont" – mondja az egyik jó barátom. Harmadjára kellett felhívnom ma, és valóban mindhárom alkalommal csócsáltam valamit. Először kakaós csigát, aztán nápolyit, aztán – jobb híján – répát. Idegennel szemben természetesen viselkednék, visszafognám magam, hiszen nincs undorítóbb, mint mikor valaki nem képes artikulálni, mert a szája tele van félig megrágott ételdarabokkal – de a barátok előtt már nem tudom tartani magam. Gyakorlatilag tíz napja, mióta letettem a cigit, folyamatosan zabálok. Reggel felkelvén hiányzik a régi rutin, hogy kávé-cigi kétszer, ezért most kávé és keksz a start. Igen ám, de a keksz épp hogy étvágyat csinál, gyakorlatilag megágyaz a három lágytojásnak (te jó ég, szerintem Schwarzenegger is finomabban indított annak idején), a hatalmas kifliknek és társainak. És ezután kezdődik a "valamit csinálni kell a kezemmel" hadművelet, így mogyorót pucolok, zöldséget hámozok, bonbonokat fosztok meg a csillogó burkolatuktól.
2016. november 21. | | Olvasási idő kb. 4 perc Egyszer társaságban elfogyott a cigim, kértem hát egy láncdohányos ismerősömtől, akinek rengeteg volt betárazva. Nem adott. Idézem, az indokát: "Ha adnék neked cigit, azzal azt mondanám, dögölj meg. " Akkor nagyon dühös voltam, ma már megértem. Ő már nem él. Én pedig megpróbálok javítani az esélyeimen. Karafiáth Orsolya írása. - Tíz napja, huszonegy év és napi másfél doboz cigi után azt mondtam, így nem mehet tovább. Nem hiszek a fokozatosságban szenvedélyek esetén, így nem jött szóba semmilyen segédeszköz, se tapasz, se gyógyszer. Maradt a puszta abbahagyás. De azt nem akartam elhinni, hogy ennyire rossz lesz. Sok szenvedélyemről lemondtam már, de ez a legrosszabb, legkínzóbb. Azt remélem, hogy már a legmélyén vagyok, és a végén csak kivet az örvény. Példámat egyrészt elrettentésnek szánom – de éppen hogy nem a leszokástól. Talán, ha mindenkinek tényleg világos lesz, mennyire emberpróbáló feladat lemondani önmagunk szisztematikus gyilkolásáról, akkor belátják, hogy kemény betegség ez, valóban betegség, amiből ki kell gyógyulni.
Nemrég ő is megírta történetét, olvassátok el: KATT IDE! Kiemelt kép: iStock by Getty Images
Figyelt kérdés Erős bronxitiszem van, már csak ezért is fontos lenne. Már próbálkoztam vele, de több mint 8-órát nem birtam. A depresszióm is visszahúz. Ha nem szívok, még depressziósabnak érzem magamat. Totál lenyom. Persze tudom hogy ezt nem lehet elkerülni, de mégis meddig tart? A legnagyobb félelmem az, hogy ha abbahagyom, a depresszióm is erősödni fog. 1/7 anonim válasza: 100% A testi tünetek (szédülés, alkalmi látászavar, stb. ) kb. 2 hétig. 3 hét múlva viszont nem gyötri már a lelked annyira. főleg, hogy addigra kitisztulnak a légutaid, és az ízek és szagok élménye, valamint az erőnlét kárpótol. A kísértés viszont ott lesz még egy darabig, de nem vészes. Ha néhány hónap után valami miatt újra rágyújtasz, utálni fogod a bűzét, de nem szoksz vissza, azt csak az irigyeid gondolják úgy. A dohányos társaságot kell kerülnöd! Az Allen Carr könyve jó motiváló, és hozzáférhető ingyen. 2016. márc. 17. 19:42 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 A kérdező kommentje: Köszi! De ez a könyv nem valami ezoterikus dolog?