Clifford Geertz Az Értelmezés Hatalma Pdf
György Péter egész biztosan a Kádár-kor antropológiáját írja már egy pár kötet óta. ) Na de vissza Geertz-höz. Van egy pár ilyen tanulmány a kötetben, hogy "valami mint kulturális rendszer", mint a vallás és a művészet. De ajánlom a másik kettőt is: A józan ész, mint kulturális rendszer, és különösen Az ideológia, mint kulturális rendszer. Ez utóbbival kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy egy Bourdieu, Zizek, Eagleton, etc. előtti, sőt, a hatvanas években, a hardcore hidegháború fényében (árnyékában? ) íródott szövegről van szó, ami amellett, hogy egy egészen meglepően (miért is meglepő? ez Clifford Geertz) haladó szellemű értekezés, történeti artefaktum is. Nem mondja ki így, de az a sejtés van mögötte, ami azóta kb. szerintem elfogadott is lett, hogy több évtizednyi ideológia-olvasat válhat túlhaladottá azért, mert így utólag már látszik, hogy nem kellett volna beszopni komolyan venni Marx duális elképzelését a hamis tudatról. A másik, a párhuzamok. Sok dolog történt párhuzamosan a Clifford Geertz-olvasásommal.
Video
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 108430277 LCCN: n79131889 ISNI: 0000 0001 1479 7581 GND: 118965182 LIBRIS: 188067 SUDOC: 032510780 NKCS: jn20001227300 BNF: cb11904498g BNE: XX945595 KKT: 00440678 BIBSYS: 90116531
Pl. egy Kulcsár Szabó Ernő-olvasás. Külön vicces volt, hogy a kötetben szereplő Geertz-cel készült interjúban az addigra már befutott, sőt, meglett antropológus elmondja, hogy bár az antropológia nagyon zárt tudomány volt, azaz az antropológusok csak antropológusokat olvastak, ő és egy páran még azért megpróbáltak új horizontokat nyitni benne, és a rokon tudományokból meríteni ihletet: filozófia, nyelvészet, és, ta-dá!! irodalomtudomány. Megpróbálták bebizonyítani, hogy érdemes az irodalomtudósokra is figyelni, már ha komolyan vesszük ezt a másik dolgot, amit oly gyakran mondogatott, hogy a kultúrát érdemes lehet szövegek halmazának tekinteni, valahol fejtegeti is, talán a tudományos gondolkodással kapcsolatban, hogy változnak a társadalomtudomány mestermetaforái, és a szöveg ilyen volna. Ugyanekkor olvastam KSzE-t, aki büszkén elmondja, hogy minden ember macska nem lehet valójában minden bölcsészet irodalomelmélet szeretne lenni, nézzük meg ezt a Geertz-csávót is, milyen kedves, hogy így próbálkozik (na jó, ennél azért árnyaltabban és szimpatikusabban írta).
Mellékletek KK Szabadpolc 301. 71 G 33 Lejár: 2021. 06. 30. 0 0 KK Szabadpolc 301. 71 G 33 Kölcsönözhető 0 0 KK Szociológiai olvasóterem 301. 71 G 33 Helyben olvasható 0 0 KK Raktár6. 1 301. 71 G 33 Kölcsönözhető 0 0 KK Raktár6. 71 G 33 Kölcsönözhető 0 0 KK Szabadpolc 301. 08. 02. 0 0 1016 Krisztina krt. 87. 301 Kölcsönözhető 0 0 1138 Dagály u. 9. 301. 7 Kölcsönözhető 0 0 1073 Kertész. u. 15. 301 Kölcsönözhető 0 0
Na, ha nem lett volna muszáj, szinte biztos, hogy az életem folyamán nem kerítek sort a TELJES Értelmezés hatalmára. Nem azért, mert olyan rossz fej Geertz, sőt, hanem mert szépen újraolvastam volna a Sűrű leírást meg a Mély játékot, és ahogy nálam okosabbak mondják, osztjónapot. Most viszont muszáj volt, és egyrészt nagyon hasznosnak tartom, másrészt, ha lehet tisztelettel ilyet mondani, pont jókor jött. Nagyon sok dolgot gondolok róla, elsősorban azt, hogy Geertz-bácsi liberális gondolatmenete megmelengeti a szívemet, és így visszatekintve szerintem minden bölcsésznek el kéne olvasni. Próbáltam az ELTE könyvtárával megbeszélni, hogy vegyük úgy, hogy elhagytam a könyvet, és hozok helyette egy ugyanolyan példányt, de nem akartak belemenni. Úgyhogy aki olyat talál belőle, amibe valaki nünürózsaszínnel belevérengzett, hogy "rossz a fordítás", na, az én voltam. Kritikai megjegyzésem hogy is lehetne róla, de egy pár asszociációval azért szolgálhatok. A vallás mint kulturális rendszer fejezetben Geertz azt fejtegeti, hogy a vallás véd a káosz ellen (vagyazellennemvéd?
[1] Egészen haláláig tanított a Princetoni Egyetemen mint az Institute for Advanced Study nyugalmazott professzora. Életútja [ szerkesztés] A második világháborúban a haditengerészetnél szolgált (1943–45). A B. fokozatát filozófiából szerezte az Antioch College-ban 1950-ben. Ezt követően a Harvard Egyetem társadalmi kapcsolatok szakán tanult, diplomáját 1956-ban szerezte meg. A Talcott Parsons által vezetett interdiszciplináris programon Geertz Parsons és Clyde Kluckhohn személyes tanítványa volt. Geertz az antropológusi képzettség birtokában első hosszú távú terepmunkáját feleségével, Hildreddel együtt Jáva szigetén végezte, az MIT és a Ford Alapítvány finanszírozta. Két és fél évig tanulmányozta a vallási életet egy kisvárosban, eközben egy vasúti munkás családjánál lakott. [2] Disszertációja befejezése után visszatért Balira és Szumátrára. [3] Doktori fokozatát 1956-ban szerezte Vallás Modjokutoban: tanulmány egy komplex társadalom vallási rítusairól. (Religion in Modjokuto: A Study of Ritual Belief In A Complex Society) című értekezésével.
- Clifford geertz az értelmezés hatalma pdf format
- Clifford geertz az értelmezés hatalma pdf document
- Szex és new york 3.évad 7.rész
- Clifford geertz az értelmezés hatalma pdf 2016
- Csemege uborka recept Iluska receptjei konyhájából - Receptneked.hu